Még a blog kezdeteikor született egy bejegyzés Bécsről, de ekkor csupán a szokásos, éves Adventi időszakról emlékeztem meg benne ( https://cutandrun.blog.hu/2017/11/13/advent_becsben_543 ). Most alkalmam nyílt eltölteni ott pár napot a nyári időszakban is (azt nem mondom, hogy jó időben, mert majdnem végig esett). Sok helyre látogattam már el az adventi utakon a városban, de most végre be tudtam menni olyan helyekre is, amik eddig csak vágyálmok voltak.

Ez alatt a 4 nap alatt meglátogattuk a Hofburgot, ami a nagyhatalmú Habsburgok pompás rezidenciája; a Kunsthistorisches Museum-ot, ami a világ egyik legnagyobb festménygyűjteménye, többek között Brueghel, Rubens, Dürer, Tiziano és Rembrandt alkotásaival. Sétáltunk a Ringen, ami Bécs legszebb útja, és lehet választani, hogy gyalog, fiákerrel, vagy villamossal járjuk körbe. Bementünk a Kaiserliche Schatzkammer-ba, ahol 8 évszázad császári ékszerei vannak kiállítva; a Stephansdom-ba, ami Bécs legismertebb jelképe, a gótikus Szent István-dóm. Sétáltunk a Belvedere parkjában, és ellátogattunk a Práterbe, ahol erdők, rétek, vurstlik, Óriáskerék és egyéb látványosságok várnak a természet ölén, méghozzá metrócsatlakozással.

Ha Bécs kerül szóba, sokaknak óhatatlanul a klisék jutnak először eszükbe: a schönbrunni kastély, az Óriáskerék, a Stephansdom, a Sacher-torta tejszínhabbal, a lipicai lovak, a Wiener Sangerknaben és Johann Strauss, a keringőkirály. Kétségtelen, hogy az ünnepi fényárban úszó Ring a Hofburggal páratlan látvány.Azonban ez egy multikulturális világváros, a kibővült Közép-Európa szívében.

Bécs újjászületésének döntő mozzanata a vasfüggöny lebontása volt 1989-ben. Amikor 2004-ben a szomszédos országok (Magyarország, Szlovénia, Szlovákia és Csehország) is EU-tagok lettek, Bécs hasznot húzott a velük való szoros kapcsolatból. Lehet, hogy a kedélyességük, a közmondásos linkségük, vagyis az a képességük hogy a szomorú helyzetekre is humorral reagáljanak, némileg klisészerű; de vegyüljünk el egyszer valamelyik Heuringben, azaz borozóban, az iszogató és fecsegő helyiek között, vagy figyeljük meg valamelyik kávéházban a törzsvendégeket, ahogy egy csésze melange mellett csevegve vagy újságot olvasva mindenféle siettséget kirekesztenek az életükből, és akkor rájöhetünk, hogy ezek az elképzelések még mindig érvényesek.

Bécs azonban nem minden tekintetben nevezhető idillikus szigetnek az idő örvénylő áradatában. Az osztrák fővárosban, mint gyűjtőlencsében visszatükröződik az ország helyzete. Paradoxnak tűnhet, hogy a város és az ország a számos hátrányos fejlemény ellenére is sok tekintetben kitűnően áll nemzetközi összehasonlításban. Jó a közbiztonság is, Bécsben éjjel is veszélytelenül lehet közlekedni az utcákon.

A levegő és a víz, az erdők és a vízpartok minősége is meglehetősen jó, a város meglepően por- és szmogmentes. Bécs festői szépsége bizonyos értelemben megfelel annak a történelmi szerepnek, amelyet a város a maga 2000 éves történelmében játszott. Bécs a kereszténység keleti végvára, I. Lipót és VI. Károly császár uralkodása alatt gyönyörű metropolisszá fejlődött, pompás templomokkal, palotákkal és kormányzati épületekkel.

Közép- és Kelet-Európa kultúrái már a 19. század folyamán összefonódtak a dunai metropoliszban. Írók (Hugo von Hofmannsthal, Franz Werfel és Josef Roth) csiszolták ott a stílusukat, Egon Erwin Kisch és Karl Kraus vívtak tollcsatákat, Bertold Brecht és Lev Trockij sakkozott, és még Sigmund Freud is rendszeres látogató volt a nagy kávéházakban, hogy egy-egy kávé mellett eleven embereken is kipróbálja elméleteit. Az a mintegy 13 millió vendég, aki évenként az osztrák fővárosba látogat, legfőképpen a gazdag kulturális hagyományok miatt jön, hogy plédául a Musikvereinben vagy a Staatsoperben, amelyekben az utóbbi évtizedek során a legjelesebb hangszeres előadók és énekesek lépetek fel, a jobbnál jobb koncerteket és opera-előadásokat élvezhesse, vagy elzarándokoljon a Beethoven, Schubert, Haydn és Lehár-emlékhelyekhez.

Bécsben igazán könnyen tájékozódhatnak a vendégek. Néhány román stílusú vagy gótikus templom is tanuskodik a régi császárváros mélyre nyúló katolikus gyökereiről. Kifelé menet a városból ritkulnak a látnivalók. A múzeumok sokféleségének oka a bécsiek vonzódása a furcsaságokhoz.

HOFBURG: Több mint 600 éven át, 1276-tól, amikor a Habsburg-családból való I. Rudolf, magyar segítséggel, megszerezte az osztrák tartományokat, egészen Károly császár 1918-as lemondásáig a Burg volt az osztrák uralkodóház rezidenciája. A 16. században épült a Stallburg (Istállós-vár), az Amalientrakt (Amália-szárny) és a piros-fekete-arany színű Schweizertor (Svájci kapu). A 2 Fischer vor Erlach, apa és fia (Joseph Emanuel és Johann Bernhard) tervezte a Winterreitschule (Téli Lovaglóiskola) épületét is, ahol a lipicai lovak mutatják be tudásukat, valamint a Nationalbibliotheket (Nemzeti Könyvtár), amelynek barokk stílusú, hatalmas kupolával megkoronázott díszterme sokak szerint a világ legszebb könyvtári olvasóterme. Ennek a kőlabirintusnak mintegy 2500 helyisége közül csak kevés látogatható: a Kaiserappartements a Sisi-Museummal, valamint a Silberkammerrel (Ezüskamra); mindkettő a Szent Mihály-szárny kupolateréből közelíthető meg; a Császári Kincstár, a várkápolna, a Nationalbibliothek díszerme, a Spanische Hofreitschule és végül a Neue Burgban a Kunsthistorisches Museumhoz tartozó Hofjagd- und Rüstkammer (Udvari Vadászati és Fegyvergyűjtemény), a Sammlung alter Musikinstrumente (Régi Hangszerek Gyűjteménye), a Weltmuseum Wien és az Ephesosmuseum.

Keddtől vasárnapig tart nyitva 10.00-18.00 között, csütörtökönként 10.00-21.00-ig, a belépő 12.50 euró, az audioduide itt ingyenesen igénybe vehető, és van magyar nyelvű programja is. Sok évvel ezelőtt már egyszer voltam itt, de most is lenyűgözött a kiállítások gazdagsága és hatalmas mérete. Jópár órát bent lehet tölteni ezeknek a végignézésével. A Silberkammerben megtekinthető hogy étkeztek az udvarban: kelet-ázsiai és augarteni porcelánból, kristálypohárakból, és ezüst evőeszközökkel.Meg lehet tekinteni továbbá Ferenc József császár és felesége, Erzsébet szobáit, étkezőjüket, a fogadótermet, valamint a törzstiszti stáb helyiségeit. Itt található a Sisi-Museum is, amely a mítosz helyett az igazságot mutatja be a legendák ködébe vesző császárnéről.

KAISERLICHE SCHATZKAMMER: A Hofburg után a Császári Kincstár felé vettük az irányt. A világ egyik legértékesebb ékszergyűjteménye a Hofburg legrégebbi részében, a Schweizerhofban található. Értékes kincse pl. amit 1477-ben Mária burgundi hercegnő hozott magával a későbbi császárral, I. Miksával kötött házásságába, valamint az aranygyapjas rend rendjele. Szerda és hétfő között 9.00-17.30-ig látogatható, a belépő 12 euró. Ez egy könnyed délutáni programként tökéletes, mi is zárás előtt 1,5-2 órával érkeztünk és pont végig tudtunk nézni mindent kányelmesen. Mivel még nem jártam itt hatalmas élményt okozott bejárni.

KUNSTHISTORISCHES MUSEUM: Következő nap látogattunk el a Ring építészének, Gottfried Sempernek és Karl von Hasenauernek a művéhez, ami a világ nagy múzeumainak egyike. A gyűjtemény egyik súlypontját, a képtár mellett a Kunstkammer (Műkincstár) jelenti, a világon egyedülálló aranyműves tárgyakkal, mint pl. Benvenuto Cellini híres sótartója, a Saliera, valamint értékes drágakő és elefántcsont faragványokkal, autómatákkal, órákkal, asztrológiai műszerekkel és más egyebekkel. A 19. század végén megnyitott épületben van ezen kívül az Érmegyűjtemény, az Egyiptomi és Közel-keleti Gyűjtemény, valamint az Ókori Görög és Római Gyűjtemény. Júniustól augusztusig minden nap nyitva tart 10.00-18.00 között, csütörtökön 10.00-21.00-ig, a belépő 16 euró. Ez egy egész napos program, és mi sem értünk a végére, sajnos az Éremgyűjtemény már nem fért bele a napba. Régi vágyam volt ide ellátogatni, és nem kellett csalódnom. A Műkincstár a legszebb múzeumi tárlat, amit eddigi életemben láttam, és az Egyiptomi Gyűjtemény gazdasága messze felülmúlja a mi gyűjteményünket, arról nem is beszélve, hogy a képtárban olyan apróságok függnek, mint pl. Brueghel Bábel tornya, vagy Vermeer van Delft A festészet allegóriája.

RINGSTRASSE: ha Bécsben sétálunk akkor elkerülhetetlen, hogy legalább egy szakaszon ne érintsük a híres Ringet, ami a mi körút-rendszerünkhöz hasonlatos. Miután 1857-ben Ferenc József császár parancsára lebontották Bécs régi városfalát, a helyére egy díszes körutat (a Ringet) építettek, amely körbeveszi a történelmi városközpontot, és 2 helyen a Donaukanal (Duna-csatorna) mentén húzódó Ferenc József rakpartba torkollik.

STEPHANSDOM: A Szépművészeti Múzeum után este az ikonikus templom felé vettük az irányt. A bécsiek által csak Steffinek emlegetett Szent István-dóm a város jelképe, Ausztria legjelentősebb gótikus épülete. A mai épület több építési fázis eredménye: 1303-40 között emelték a 3-hajós kórust, 1359-től pedig a főhajót, a gyönyörű csillag- és hálóboltozattal, valamint a 137m magas déli tornyot. Ez alatt a Pummerin nevű, 21 tonnás harang, Ausztria legnagyobb harangja található, amelynek elődje a második török ostrom (1683) során zsákmányolt ágyúk anyagából készült, de 1945 áprilisában lezuhant, és összetört. A templom belső tere Adolf Loos, a világ legmagasztosabbjának nevezett, sok egyedülálló műkincset rejt. A templom maga egészen sokáig nyitva tart, de a tornyokba csak 16.30/17.30-ig lehet belépő fejében felemenni. Mi sajnos nem értünk oda addig a Múzeum után, de a templomba ingyen be lehet menni, és körbenézni - igaz egy kerítés választja el a templom fontosabb részét, ahová csak a hívők mehetnek be, túristák nem. A templom így is lenyűgöző, hatalmas belső terével.

PRATER: Utolsó napunkon a Práter felé vettük az irányt, ami nem más mint a bécsi Vidámpark komplexum. A csaknem 15km hosszúságú, holtágakkal átszőtt, erdős-rétes tájat a bécsiek már 1766-ban birtokukba vették üdülőterületként, miután II. József a császári vadászterületet mindenki számára hozzáférhetővé tette. A nyugati, városhoz közeli területen már a korai 19. században létrejött a szórakozás és vendéglátás helyszíneinek egyvelege, az ún. Volksprater, népi Prater vagy Wurstprater, vurstli Prater. Az itt található Óriáskerék, az 1896/97-ben felállított, 67m magas vasszerkezet Bécs egyik jelképe, és a világháború után játszódó A harmadik ember c. filmmel világhírre tett szert. A városból kiindulva a Praterstern megállónál leszállva könnyen elérhető metróval és villamossal, de még vonattal is. A parkba a belépés ingyenes, minden játékra külön kell fizetni, amit igénybe akarunk venni. A kisebb játékok 4-5 eurók, a nagyobbak 10 eurók is lehetnek. Mi az Óriáskerékre ültünk fel, aminek 12 euró volt az ára, de hozzá tartozott egy kis kamarakiállítás is.

BELVEDERE: Még hazaindulás előtt, a Prater után szaladtunk be az éppen útbaeső Belverede kastély kertjébe picit gyönyörködni. Savoyai Jenő egykori nyári palotaegyüttese a barokk építészet legszebb példája, amelyben Klimt, Schiele és több más modern mester remekműveit nézhetjük meg. Bécsben járva kötelező program legalább a kertig ellátogatni, még ha a képtárba nincs is idő bemenni (sajnos erre nekünk sem maradt időnk). A magaslaton trónoló Oberes Belvederet (Felső-Belveder, 1721-23), amelynek Bécs, mondhatni, a lábai előtt hever, a hadvezér és törökverő csupán reprezentációs céllal építette. A hosszan elnyúló, mesterien tagolt építmény gazdagon díszített termei ma az osztrák művészet galériájának adnak otthont. A nemes lovag lakóhelyként az Unteres Belvederet (Alsó-Belvedere, 1714-16), ezt az alig valaminvel szerényebb épületet használta, amelyben éppúgy található freskókkal és stukkókkal gazdagon díszített márvány és tükörterem, valamint díszgaléria. A szomszédságában álló Orangerie a klasszikus modern vagy a kortárs művészet számos nagyszerű alkotásának ad helyet, a közeli díszistállóban pedig további középkori művek állandó kiállítása tekinthető meg. A 2 kastély között egy több mint 500m hosszú kert terül el, melyet eredeti barokk stílusban rekonstrulátak. A park nyáron 6.30-21.00-ig tart nyitva és a belépés ingyenes.

Párizsban ott vannak a bisztrók, Madridban a bodegák, Prágában a sörözők, Londonban a pubok. Bécsben ezzel szemben 3 tősgyökeres gasztronómiai intézmény létezik: a kávéház, a Beisl és a Heuring. Jellegezetes osztrák ételek például: az Apfelstrudel, a bécsiek híres almás rétese; a Beuschel, apróra vágott belsőségek; a Buchteln, lekvárral töltött és gyakran vanília szósszal leöntött tészta; a Frankfurter, virsli; a Frittaten, zsírban sütött és csíkokra vágott palacsintatészta levesbetétként. Mi az éttermek közül a Centimeter nevű étteremlánc II. számú egységében étkeztünk. Nagyon kedvező ár-érték aránnyal és eredeti ételekkel dolgozik. De ha útközben éhezünk meg, akkor a számtalan virslisstandnál csillapíthatjuk az éhünket (a sajtos kolbászt kifejezetten ajánlom).

A megszokottakhoz híven most is AirBnb szálláson szálltunk meg, mivel ár-érték arányban, és a városhoz közeli fekvés szempontjában ez felelt meg leginkább a kívánalmainknak. Valamint ajánlom a www.wien.info/hu/sightseeing/sights linket, ami Bécs minden információját tartalmazza, ami nekünk kellhet, ráadásul magyarul.

A szolgáltatások, vendéglátás és a közlekedés általában drágább, mint itthon. Az autós közlekedés szabályai alig különböznek az itthoniaktól. Természetesen itt is érvényes az Európai Egészségbiztosítási Kártya. Itt is illik borravalót adni, csakúgy mint itthon, általában 5-10 eurót. Itt nem olyan szigorúak a dohányzási előírások és a legtöbb étteremben, és szórakozóhelyen vannak dohányzó részek, ahogy régen nálunk is voltak (igen bent rá lehet gyújtani a helyen, amennyiben a dohányzó részen ülünk).