Szeptember második hetében látogattunk el a mesés spanyol városba, Barcelonába. A népes baráti társaság nagy nehezen választotta ki úticélját, de végül teljes mértékben elégedettek voltunk a választásunkkal. Sajnos a katalán riviérát korlátozottan tudtuk csak élvezni, de ettől függetlenül csodás hetet töltöttünk ott.

A számtalan látványosság csupán egy töredékét tudtuk megnézni, de szerencsére a fontosabbak beleestek a hetünkbe: Barri Gótic, Palau de le Música Catalana, Museu Picasso, Casa Milá, Sagrada Família, La Rambla, Fundació Joan Miró, Montjuic, Parc Güell, Museu Nacional D'Art de Catalunya, Placa del Rei és a Mercat de Sant Josep, valamint természetesen a Barceloneta!

Azt a felismerést, hogy Barcelona páratlan fekvésű és szépségű város, már Cervantes is a szájába adta hősének, Don Quijoténak. Prága után a legnagyobb gótikus negyed, a modernisme pompás műemlékei, a világ legjelentősebb sztárépítészének és formatervezőinek ultramodern alkotásai: Barcelona képét mindig is a művészet és a kultúra határozta meg, és így van ez ma is. Figyelem: hétfőn és vasárnap délután sok múzeum zárva tart!

BARRI GÓTIC
A Gótikus Negyed Barcelona szíve, amely építészeti pompájával Katalónia virágkoráról tanúskodik, amikor a város földközi-tengeri nagyhatalom volt. A legtöbb építészeti emlék a 14-15. századból származik, amikor is a polgárok jóléte valóságos építkezési lázat váltott ki. Néhány, már szokatlannak ható szatócsüzlet, füstös kocsma vagy borbélyüzelt mellett újabban divatos butikok, felkapott kávézók, menő bárok nyitnak.

PALAU DE LE MÚSICA CATALANA
Lluís Doménech i Montaner 1905-08  között emelte a Katalán Zene Palotáját, a leggazdagabban burjánzó szecessziós stílusban: az épület a modernisme egyik gyöngyszeme, tervezőjének elgondolása szerint Óda Katalóniához. Foglalás nincs, feltétlenül vegyünk időben jegyet! Mi is egy héttel előre váltottuk meg a jegyünket, 22 Eur volt, amibe beletartozott az angol nyelvű, nagyon korrekt idegenvezetés is, vetítettek filmet is és valóban bejárhattuk az egész Palotát. Mint minden látványosságnál csak a jegyen szereplő időpontban mehetünk be a látványosságba, és ezt a legtöbb helyen megéri előre online megvenni, sokszor így még olcsóbb is!

MUSEU PICASSO
A város leglátogatottabb múzeuma, a Picasso Múzeum mindenekelőtt Pablo Picasso korai alkotóperiódusából, a kék korszakból mutat be műveket (ami egybeesik Barcelonai tartózkodásával). Az 1930-as évektől kezdve képeket adományozott a városnak, köztük híres Harlekinjét, de csak 1963-ban kerültek a szerteszét található alkotások egyetlen múzeum állományába (Picasso barátainak és titkárának, Jaume Sabartésnek a kezdeményezésére). A képek eleinte csak a Carrer de Montcada egyik gótikus épületében kaptak helyet, ma ellenben a múzeum már 5 pazar palotára terjed ki. A gyűjtemény fokozatosan lett egyre teljesebb: Picasso a múzeumnak ajándékozta híres Menina-sorozatát és összes korai művét a család barcelonai lakóházából. A belépő 12 Eur, azonban minden hónap első vasárnapján egész nap, és minden hét csütörtökön 18.00-tól ingyenesen megtekinthető. Mi a csütörtöki ingyenes szakaszban mentünk. Ingyenes regisztrációs jegy azonban szükséges, amit 4 nappal az adott ingyenes nap előttől lehet kiváltani.

CASA MILÁ
Antoni Gaudi legismertebb épületét a népnyelv egyszerűen La Pedrerának, kőfejtőnek nevezi: természetes kőből faragott építmény, főfalak nélkül, súlyos, hullámzó homlokzati formákkal, fatőrzs szerű oszlopokkal és növénymintás, ívelt erkélyekkel. Az épületet 1984-ben nyilvánította az UNESCO a Kultúrális Világörökség részének. Megtekinthető egy lakás, a tetőterasz és az Espai Gaudi, multimédiás információkkal az építészmester életéről és munkásságáról. A belépő a helyszínen 25 Euró, online 22 EUR. Itt is megéri előre online jegyet venni, mert a mellett, hogy olcsóbb elkerüljük a sorban állást is, mivel egy elkülönített sorba érkeznek az online jegyesek, ráadásul a pénztárnál ki is nyomtatják nekünk a jegyünket ingyen. Itt is előre megadott időpontban tudunk csak bemenni!

SAGRADA FAMÍLIA
A Szent Család templom a maga parabolaszerűen az égbe csavarodó, óriás tornyaival a modernisme jelképe és egyben Barcelona világszerte ismert szimboluma lett (amelynek megépítésére a katolicizmus bástyájaként, a 19. század végének bűnös szabadelvűsége ellen létrejött, ultrakonzervatív Szent József Híveinek Egyesülete adott megbízást). Befejezetlen fő művén és hagyatékán Antoni Gaudi 4 évtizeden keresztül dolgozott, életének utolsó 12 évében pedig kizárólag ennek szentelte magát. Amikor 1926-ban meghalt, csak az apszis, a tervezett 18 toronyból mindössze 1, a neogótikus kripta és a Jézus születésének szentelt keleti homlokzat, a Születés kapuja készült el (a teljes alkotás mintegy tizede). Mára már a templomot, amelyet XVI. Benedek pápa 2010-ben bazilikává szentelt, be is fedték. Felfelé az oszlopok tölcsérszerű alakzatokká ágaznak szét, és csillogó trencadís, a Gaudi által használt töröttcsempe-mozaik díszíti őket. A monumentális kulisszák között az ember valósággal eltörpül. Mind a mai napig újra és újra megfogalmazódnak tiltakozások, különösen Josep Maria Subirachsnak az északi homlokzaton, a Szenvedés kapuján látható szobrai ellen. Valójában minden egyes építészeti elemet a természet, a vallás és a misztikum ihlette. A belépő a helyszínen 20 Eur, online 17 Eur, van azonban kedvezmény a 30 éven aluliaknak így ez helyszínen 18 Eur, online 15 Eur. Mi ilyen online 30 éven aluli jeggyel mentünk be. Ha az előbbiekre igaz volt, hogy megéri előre váltani jegyet, hát ez itt kötelező. Szintén csak a jegyen szereplő idősávban léphetünk be, azonban még így is megérte, hogy korábban odamentünk, mert 1 órát álltunk sorban olyan sok az online jegyes... el sem mertük képzelni mekkora a helyszíni sor!

LA RAMBLA
Még ha a híres sétány csak alig valamivel hosszabb 1 km-nél, ezen a rövid úton, a Placa de Catalunya és a kikötő között, megmutatkoznak a város különböző arcai. Itt megérezhetjük a földközi-tengeri metropolisz összetéveszthetetlen hangulatát és életritmusát, történelmét, de jövőjét is. A fákkal beültetett, portréfestőkkel, kártyavetőkkel és virágárusokkal teli sétálósáv 2 oldalán, ahol a számos kávézó, étterem és bár felszolgálói akrobatikus ügyességgel egyensúlyozzák tálcájukat, közlekedési káosz uralkodik. A Rambla egy kiszáradt folyómeder helyén épült ki, és a 18. századig a város falain kívül helyezkedett el.

FUNDACIÓ JOAN MIRÓ
A Joan Miró Alapítványt maga a művész hívta életre 1975-ben. Első, 1901-ben készült rajzaitól legutolsó, monumentális festményéig áttekintést kapunk itt a nagy katalán avantgárd művész, a 20. század egyik legismertebb alkotója pályájáról. Mindenképpen érdemes felkeresünk a könyvesboltot és a kávézót is. Ide nem szükséges az online jegy, a helyszínen különösebb sorbanállás nélkül hozzájutottunk, a belépő pedig 13 Eur.

MONTJUIC
Barcelona 173m magas hegye nélkül elképzelhetetlen a város története, kultúrája és a szabadidő eltöltése. A kasztíliai ostromlók a 17. században a csúcson épített erődítményt, a mai hadtörténeti Múzeumot a város sakkban tartására használták.

PARC GÜELL
Meseházak, sárkányfigurák, gigantikus sziklabarlangok, rézsút az ég felé feszülő árkádok: az Antoni Gaudi által a város felett létesített, festői Güell-parkot (1900-11), amelyért már Salvador Dalí is lelkesedett, az UNESCO 1984-ben a kultúrális világörökség részeként védelem alá helyezte. Gaudi forradalminak számító alkotása, pártfogójának Eusebi Güellnek a megbízásából, az eredeti elgondolás szerint nagyszabású lakótelepnek épült, de végül mindössze 3 ház épült meg. A teraszon, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a városra, hosszan és lendületesen egy falkiugrás kígyózik: akárcsak számos más munkáját, Gaudi ezt is trencadís-módszerrel, egy kollázstechnikával alakította ki, amelynek révén üvegcserepekből és tört kerámiából színpompás mozaikok születtek. Mindenféle jelképes motívumokat és szobrokat fedezhetünk fel, a lépcsőfeljárónál pl. a ragyogóan fényes Püthón sárkánykígyót, az alvilági vizek őrzőjét. A park területén az építőmester egykori lakóházában található a Museu Gaudi, a Gaudi Múzeum életrajzi dokumentumokkal és tárgyakkal. A park nagy része ingyenes közpark, azonban a kőteraszok és barlangok fizetősek, a belépő 10 Eur. Azonban a nyitása és zárása előtt az egész park ingyenesen megtekinthető (kb. 8.00 előtt és 21.30 után). Jelenleg azonban felújítják ezeket a kőpadozatokat, így nem biztos, hogy megéri a belépőt kifizetni - mi sem tettük.

MUSEU NACIONAL D'ART DE CATALUNYA
A Katalán Nemzeti Művészeti Múzeum épületében a katalán művészettel kapcsolatos szinte valamennyi jelentős emléket megtaláljuk. Mindez magába foglalja a reneszánsz és barokk gyűjteményt, továbbá a 19. század végi, 20. század eleji modernisme, valamint a modern és a kortárs művészeinek alkotásait. A belépő 12 EUR, online 5% kedvezmény. Mindenkinek ingyenes minden szombaton 15:00 után, valamint egész nap: a hónapok első vasárnapján, valamint szeptember 11-én a Katalán Nemzeti Ünnepen, így mi is ingyen, sorbanállás, és regisztrációs jegy nélkül tudtuk megnézni!

MERCAT DE SANT JOSEP
La Boqueria, Barcelona gyomra, ezen a néven is emlegetik a Rambla mellett álló híres vásárcsanokot. Nemcsak katalán háziasszonyok vásárolnak be itt, hanem a város mesterszakácsai is.

PLACA DEL REI
Egyedülálló építészeti együttes! A Palau Reial Mayor, a Királyi Palota, a nagy gótikus díszteremmel, a Saló del Tinell-el és az impozáns, középkori őrtoronnyal, a Mirador del Rei Martí-val, a szomszédos Palau del Lloctinent, a Kormányzósági Palota a gótikus homlokzattal és a reneszánsz idejéből származó belső udvarral, valamint a kis gótikus Santa Agata-kápolna, a 14. századból, mindez nagyszerű kulisszákat alkot, különösen a lemenő nap fényében. Egészen különleges az akusztika is. A Saló del Tinell-ben fogadták a katolikus királyok Kolombuszt, miután visszatért amerikai útjáról. Az epületegyüttes kívülről megtekinthető, a Várostörténeti Múzeumon át meg lehet nézni az udvarát, de már számos más múzeum, étterem és egyéb dolog fészkelte be magát a falak közé.

BARCELONETA - OLIMPIAI KIKÖTŐ, STRAND ÉS FORUM
Barcelona kilómétereken át húzódó fövényes tengerpartja már önmagában is valóságos relaxzóna: hívogat egy kis korzózásra a pálmafákkal beültetett sétányon, úszásra és egy kis játszadozásra a Földközi-tenger hullámaival, egy kis napozásra és szundikálásra a nyugágyakban (fizetősek), és este még bulihangulatban, élő zene mellett egy utolsó italra a számos  tengerparti bár valamelyikében. Az 1992-es olimpiai játékokkal összefüggő megújulás vonzó strandokkal is megajándékozta a várost. Ezek Barcelonetából kiindulva húzódnak északi irányban, egészen a modern jachtkikötőjével rendelkező Vila Olímpicáig, az Olimpiai Faluig. Barcelonetából látjuk a Gázművek modern, 2006-ban felavatott épületét, amelyet Enric Miralles (1955-2000) sztárépítész és Benedetta Tagliabue tervezett. A mű a strandon, a Vila Olímpica ikertornyai, az Arts luxusszálloda és egy díjnyertes irodaépület előtt áll. A színpompásan csillogó, szivar alakú magasházat, a 142m magas Torre Agbart Jean Nouvel francia építész tervezte, a Vízművek megbízásából. Az építmény 2004 óta koronázza meg a tengerparti sáv magas épületekből kirajzolódó, posztmodern sziluettjét. Enric Miralles és Benedetta Tagliabue fantáziájának szülötte az excentrikus-játékos Parc Diagonal Mar. A Forum területén Jacques Herzog és Pierre de Meuron svájci építészek örökítették meg nevüket a 2004-ben emelt, hupikék, többszörösen díjnyertes előadótermükkel és kiállítási épületükkel, az Edifici Fórummal. A Kongresszusi Csarnokkal (MAP Architects, 2004) együtt az épületegyüttes Európa egyik legnagyobb kongresszusi és rendezvényközpontját alkotja, amelyben több, mint 18.000 ember számára van hely. Egy másik építészeti látványosság a Torre Diagonal Zero Zero, a Torre Telefonícia, közvetlenül a Fórum épületénél.

Számtalan helyen kóstoltuk meg az autentikus katalán fogásokat, azonban 2 helyet szeretnék mind közül kiemelni: a La Avia-t és a Boca Oreja-t. Az előbbi egy hamisíthatalan helyi, barátságos, tulajjal beszélgetős, ráérős, igazi jó házi kosztot adó hely, ahol családias, bohém hangulatban fogyaszthatjuk el ebédünket. A Boca egy modern, dizájnos, nagyon jó árú, ám elképesztő éttermi minőséget nyújtó, laktató, icike-picike kis hely, ahol az udvarias és vendégcentrikus kiszolgálás szintén elmaradhatatlan.

Utazás előtti tájékozódásul mindenképpen ajánlom a következő linketet: https://utazas-nyaralas.info/spanyolorszag/barcelona.html#montjuic , www.barcelona.cat , www.barcelona-tourist-guide.com

A bankok és takarékpénztárak hétköznap 8.00-14.00 között tartanak nyitva. Az Európai Unión belüli utazásainkhoz váltsuk ki az Európai Betegbiztosítási Kártyát, de azért minden eshetőségre felkészülve kössünk baleset- és betegbiztosítást is. A Spanyolországba történő beutazáshoz elegendő a magyar személyigazolvány. Éttermekben, szállodákban... 5-10% borravaló (propina) szokásos. Budapestről Barcalona El Prat átszállás nélkül jelenleg a Vuelinggel, a Wizzairrel és a Ryanairrel utazhatunk - mi a Wizzairt választottuk. Olcsón és könnyen utazhatunk metroval: közlekedik vas-csüt, valamint ünnepnapokon 5.00-24.00-ig, pénteken 2.00-ig, szombaton egész éjjel. Bélyeget (estanc) dohányboltban is vásárolhatunk. A taxikat egyszerűen leinthetjük az utcán, a zöld a szabad jelzés. Itthoni telefonjainkat Spanyolországban probléma nélkül használhatjuk. Az Európai Unió belsőleg egységes piac, tagállamainak közös határain nincs vámellenőrzés.

A repülőgéppel érkezők már leszállás közben megismerkedhetnek Barcelonával. A modern építményekkel teli jelentékeny dizájnmetropoliszban találjuk Nápoly után Európa 2. legnagyobb óvárosát, a Ciutat Vella-t, amelyben órákon át bolyonghatunk. A hegyek és a tenger között a beépíthető földterület egyre zsugorodik, miközben a város mediterrán központtá növi ki magát, követve a mottót: Minél újabbat, minél nagyobbat, minél szebbet! Ez korántsem jelenti azt, hogy a katalánok ne lennének kreatívak. Ez volt a helyzet már az 1888-as világkiálítással is, amely felrázta a várost Csipkerózsika-álmából, és beharangozta a felemelkedést egy új, a felvirágzó szecesszió jegyében álló korszakba.

Az 1992-es olimpiai játékok ismét egy egészen új várossal ajándékozták meg Barcelonát. Megnyílt a tenger felé: a legnépszerűbb újdonságok közé tartozik a kilómétereken át hosszan elnyúló, homokos tengerparti strandfürdő. A Vila Olimpicától északra terül el a Poble Nou, amelyet gigantikus ipari romokból a szemük láttára alakítanak át Barcelona minden igényt kielégítő modern negyedévé. Az impozáns céges székházak, innovációs központok és produkciós stúdiók körül telepedett meg az új kultúr és bulinegyed, részben tágas, gyári padlásterekben. A szép, új építészeti világ leglátványosabb eleme a színskála minden árnyalatában tündöklő Torre Agbar felhőkarcoló, amely Jean Nouvel francia építész tervei alapján a barcelonai Vízművek számára épült.

Ha a metropolisz imázsa a tét, a garasoskodás szóba sem jöhet. Így a tengerparton elterülő legészakibb kerület hasznosítása során sem: a Besós folyó torkolatánál, a város fő közlekedési ütőerének, az Av. Diagonalnak a meghosszabított vonala körül pár év alatt kiépült a város egyik legdrágább negyede, a Diagonal Mar, exklúzív iroda és lakóépületekkel, vagy magasépületnek tervezett dizájnhotelekkel. A katalánok hajlamának a nagy gesztusokra megvan a maga története. A vagyonos és művelt polgárságnak már a 19. században sem lehetett semmi eléggé pazar, különös tekintettel a népszerűtlen központi hatalomra Madridban. Talán ez a magyarázata a modernisme, azaz a katalán szecesszió kiváltképp erőteljes díszítőkedvének.

A tüske mélyen ül: a katalánoknak évszázadokon át tűrniük kellett a központi spanyol hatalom gyámkodását. Katalónia középkori virágkoráról, amelyre a helyiek mind a mai napig büszkeséggel pillantanak vissza, tanúskodik a Gótikus Negyed pompája,  benne számos olyan építészeti remekkel, mint a székesegyház vagy a Drassanes, a hajóépítő csarnokok. A büszke katalánok újra meg újra fellázadtak a spanyol korona ellen. 1714. szeptember 11-én tették le a fegyvert, a katalánok számára ez a nemzet megalázásának időpontja, és mindmáig nemzeti emléknap. A lakosságnak ma már mintegy 75%-a megtanult katalánul, de a helybelieknek a fele a mindennapi életben még ma is szívesebben használja a spanyol nyelvet.

A katalánok bizalmatlansága és előítéletei a madridi kormányzattal szemben, és fordítva is csak fokozatosan győzhetők le. Aki már látta a spontán csődületet és a frenetikus örömujjongást a Ramblán az FC Barcelonanak a fő ellenfelén, a Real Madridon aratott győzelmét követően az tudja, hogy itt a labdarúgásnál sokkal több mindenről van szó. Ehhez társul még a katalán karakter: egyfelől mediterrán könnyedség és életmód jellemzi, másfelől a katalánok tekintetüket Európára szegezik, ők mindig is közelebb érezték magukat Északhoz, mint az Ibériai-félszigethez. Előszeretettel emlegetik Barcelonát a Dél legészakibb metropoliszaként, vagy az Észak legdélebbre fekvő városaként, és mindkét elnevezés jogos. A teljesen felújított Raval negyed alsó részében, a legendás Barri Xinóban, a Kínai Negyedben (ez Barcelona kikötői és vöröslámpás negyede) nyomokban még mindig látható a szélhámosok és bűnözők rossz hírű világa, amely Jean Genet francia írót A tolvaj naplója c. regényének megírására ihlette. Mindössze pár lépéssel odébb, a Kortárs Művészeti Múzeum és az új díszsétány, a Rambla del Raval körül elterülő, felkapott kulturális és kocsmanegyed teljesen átformálta a képet.

Ám nem csak jó irányba haladnak a dolgok: a már régen esedékes modernizálással egy időben az ingatlancápák, a spekulánsok, a luxushotelek és a divatvilág hangadói is bevonultak a patináns lakónegyedbe, a lakosság mind nagyobb bosszúságára, amely felpanaszolja, hogy Barcelonát egyre inkább a tehetős, trendcsinálók és a turisták szükségleteihez igazítják. Barcelonetában pl. meg akarják akadályozni, hogy a legendás halásznegyed, ahol a szomszédok még mindig a nevükön szólítják és köszöntik egymást az utcán Európa Miamijává váljon. Szerencsére itt még nem tartunk. És még mindig élnek itt ifjú lelkek, akikben van annyi felforgató művészti fantázia, hogy a disseny barceloní védjegyét szembeszegezzék a divattal.

Fedezzük fel hát ezt a helyet, ahol egymásnak feszülnek az ellentétek, és amely mindig mozgásban van, folyton tartogatva számunkra valami meglepetést.